-Szia, jössz ma tornázni?
-Másfél órája pont azon gondolkodtam, hogy lenne kedvem, de olyan lelkiismeret furdalásom van, hogy tornyosul a munka, szalad a ház...
-Hát nem akarlak ám rábeszélni, zavarni, akkor hagylak.
-Nem, dehogy, nem zavarsz, ...csak azt szeretném, ha kunyiznál!
-?!? Figyelj, nélküled semmi kedvem elmenni, nem tudom rászánni magam, pedig holnap se tudunk menni, ...
-OK, megyek.
Miért? Mert egyszerűen csak jó érzés, hogy valakinek számítok, hogy őszintén mondja, "nélküled nem jó"...